2017. szeptember 24. vasárnap Gellért, Mercédesz napja
A tartalom megtekintéséhez flashplayer szükséges / Nem elérhető a tartalom
Nyitóoldal < A fiatalok községe
A fiatalok községe
Öreglaki séta
Jelenleg nincs aktuális szavazás!
1 / 1
  • Történet

A falu neve vagy a latin lacus (tó, halastó, víztartó edény) szóból, vagy a magyar régies hangzású lak (hely) szóból származik. Az „öreg” szónak hajdan „nagy jelentése is volt.
1449-ben már Lak alakban említik.
Ekkor még a Bő- nembeli Laki Thúz, a Létai- és a Széchényi családok perlekedtek felette. 1484-ben Laki Thúz Miklós halála és testvérének hűtlensége miatt Mátyás király Corvin Jánosnak adományozta a területet, amit később hiába kértek vissza a Thúz fiúk.
Később Tahy Ferenc és Zrínyi Ilona tulajdonába került. A település lakóssága magyar volt, ám a török hódoltság idején teljesen eltűnt. Lakvár betelepítéséhez délszláv, szerb népeket hívtak. 1687-től a Jankovich család lett a földbirtokos és maradt is több évszázadon keresztül.
Barátipuszta a Guth-Keled nemzetség ősi birtoka volt, Vasadpuszta pedig a középkorban önálló faluként szerepelt.
1857-ben már 562 lakója volt, a falunak, száz évvel később már majdnem 2000 fő. A húszas évektől elsősorban a községhez tartozó Baráti- szőlőhegy, Vasadhegy, Kishegy, Aligvárom és Naphegy lélekszáma emelkedett, a letelepülő gazdasági cselédek számának köszönhetően.
A II. világháború előtt a lakósság kilencven százaléka földműves volt, és huszonkét iparos élt a településen.
A II. világháborút követően földet és a cselédeknek házhelyet juttattak. Öreglak a buzsáki körjegyzőséghez tartozott 1946-ig, amikor is önállósodott. Ekkor létesítettek iskolát Barátihegyen lévő kápolnában, ahol alsótagozatos, főleg cigány gyerekeket oktattak.
1950-ben két, - később egyesített – termelőszövetkezet alakult. 1954-ben létesült az orvosi rendelő és –lakás, napjainkban már fogorvosa is van a településnek. A hatvanas években készült az óvoda és a napközi otthonos iskola. Jelenleg Pamukról is tanulnak itt gyermekek. A Jankovich grófi kastélyban az ötvenes évek végén mintegy 80 fő állami gondozott leány talált menedéket.
Jelenleg 127 (ebből 87 állami gondozott) hátrányos helyzetű és fogyatékos gyermek lakik és tanul az ősi falak között.
1969-ben nyílt meg az öregek napközi otthona, amely a rászorulókat és egyedülállókat látja el, s mely jelenleg is működik.
1959-ben újjáalakult a termelő szövetkezet Kertészeti Mgtsz. Néven és az Öreglaki Állami Gazdasággal együtt a település legjelentősebb munkáltatója volt. 1965-ben egyesült az Alsóbogáti Állami Gazdasággal, s így mintegy 10.000 holdon gazdálkodott.
A hetvenes évek elején a Május 1. Ruhagyár fióküzeme 120 asszonynak nyújtott biztos megélhetést, a takarmánykeverő pedig 23 főt foglalkoztatott.
A község önállósága 1977-ben megszünt, Lengyeltótihoz csatolták. A rendszerváltást követően újból visszaszerezte önállóságát.

1903-ban alakult meg az iparos és polgári olvasókör. 1967-ben a község egy szép könyvtárral gyarapodott, amely még ma is látogatókat fogad, igaz 2005-ben felújításra szorult.
A 8 osztályos általános iskolában mintegy 170 gyermek tanul, akik közül a legjobbak igen jó helyezéseket érnek el (köszönve felkészítő tanárjaiknak) a megyei és az országos tanulmányi versenyeken. Az enyhe túlzással korábban kultúrháznak becézett intézmény 2006. augusztusáig működött, ahol a mostoha körülmények miatt évente csak néhány rendezvényre került sor. Sokat változott a helyzet 2006-ban, amikor az önkormányzat megvásárolta a volt állami gazdaság központi irodaházát. Itt méltó körülmények lettek kialakítva mind az önkormányzati hivatal , mint a később kialakításra került új színházterem révén a községi rendezvények megtartására is. 2005-től beindult az E- pont, ahol is az érdeklődők, felnőttek és gyerekek kedvükre szörfölhetnek a világhálón, intézhetik ügyes-bajos dolgaikat.